Amit a jogosítvány megszerzéséhez tudni kell Elsősegély vizsgafelkészítés Viszgaszabályzat Kezdőlap
Közúti elsősegély vizsga A - B tételei Elsősegély vizsgafeladatok Regisztráció Kapcsolat

8. Belgyógyászati eredetű problémák

Gyakran előfordul, hogy valaki rosszul érzi magát minden különösebb előjel nélkül. Ennek a hátterében állhat csupán egy alkalmi zavar a szervezetben, de akár egy krónikus betegség is. Sok esetben a laikus elsősegélynyújtó nem tudja elvégezni a szükséges teendőket, ilyenkor a feladata a nyugtatás, orvosi segítségről való gondoskodás és lehetőleg az állapotromlás megelőzése. Ismert betegség esetén pedig segítenünk kell a betegnek bevenni a szükséges gyógyszert. Ájulás Az ájulás tulajdonképpen egy rövid eszméletvesztés, amely bekövetkezhet például hirtelen felállás, huzamos álldogálás, stressz vagy jelentős fájdalom miatt. Tünetek: sápadt, verejtékes bőr, szédülés, gyengeség, összeesés. Lehetőleg akadályozzuk meg, hogy az ájult személy elessen és beüsse magát! Eszméletvesztés után fektessük hanyatt a beteget, vizsgáljuk meg a légzését, majd ha van légzés, emeljük fel a beteg lábait! Néhány percen belül vissza kell térnie az eszméletnek, amennyiben ez nem történik meg, vizsgáljuk meg ismét a légzését, cselekedjünk ennek eredménye szerint és hívjunk mentőt!

Szívinfarktus, mellkasi fájdalom

Amikor a koszorúerek nem képesek a szívizomzatot megfelelő mennyiségű oxigénhez juttatni, megkezdődik a szövetek elhalása, amely akár halálhoz is vezethet. Hirtelen kialakulásának hátterében állhat például fizikai megterhelés, stressz vagy belső elváltozás. Infarktusra utaló tünetek: szorító, markoló, erős mellkasi fájdalom, mely kisugározhat a karba, vállba, hátba, halálfélelem, gyengeség, légszomj, sápadt, hideg, verejtékes bőr.

Amennyiben felmerül a szívinfarktus gyanúja, helyezzük nyugalomba a beteget, fektessük le megemelt felsőtesttel, és ismert szívbetegség esetén segítsünk neki bevenni a gyógyszert! Amennyiben a gyógyszer nem hat, vagy ez az illető első ilyen jellegű rosszulléte, esetleg a tünetek elhúzódnak (20 percnél tovább), vagy a korábbitól eltérő tünetek jelentkeznek, azonnal hívjunk mentőt! Eszméletvesztés esetén vizsgáljunk légzést, majd ez alapján folytassuk az ellátást!

Görcsroham

A görcsrohamok hátterében az agyi működés zavara áll, amelynek több oka is lehet. Ezek közül az egyik gyakoribb az epilepszia, amely különböző rohamokat idézhet elő. A beteg ilyenkor általában elveszíti az eszméletét, de az is előfordulhat, hogy magánál van a roham folyamán. Olyan esetekben, amikor az epilepszia a beteg testének görcsös rángatózását váltja ki, az elsősegélynyújtónak be kell avatkoznia! Tünetek (epilepsziás nagy roham): hangos kiáltás után eszméletvesztés, az izmok görcsösek, a test rángatózik, vizelet/széklet elengedése, hörgő légzés, habzó száj.

Az ilyen rohamok általában néhány perc után maguktól véget érnek, a beteg pedig fokozatosan visszanyeri eszméletét, tudata lassan tisztul fel. Roham után gyakori a beteg zavart viselkedése. Az elsősegélynyújtó feladata a roham alatt óvni a beteget, utána pedig megnyugtatni és gondoskodni a szaksegítségről. Az elején lehetőleg akadályozzuk meg, hogy a beteg beüsse magát az esés következtében, utána pedig tartsuk a fejét, nehogy az izomrángások miatt beverje a kemény földbe! Lehetőleg helyezzünk egy puha tárgyat a fej alá! Mást nem szabad tenni, ne fogjuk le a végtagokat (mert eltörhetnek), és semmiképp ne próbáljuk meg a nyelvet fakanállal vagy bármi mással leszorítani. Az alábbi esetekben mindenképp muszáj mentőt hívni: ismétlődő rohamok, 15 percnél hosszabb roham, elhúzódó zavartság.

Cukorbetegség

Ha egy cukorbeteg ember testében jelentősen lecsökken a vércukorszint, a szervezetben zavarok lépnek fel. Ez előfordulhat például helytelen táplálkozás, rossz gyógyszeradagolás, betegség vagy stressz miatt. Enyhébb esetben a beteg idejében felismeri a bajt saját magán, és képes megelőzni a rosszullétet. Amikor azonban hirtelen jelentkeznek a tünetek, az illető segítségre szorul. A felismerés gyakran nehéz, mert a tünetek nem mindig jelzik egyértelműen a cukorbetegséget. Tünetek: gyengeség, szédülés, levertség, éhségérzet, fejfájás, zavart viselkedés, verejtékezés, acetonszagú lehelet, görcsroham, esetenként agresszió, felületes légzés, eszméletvesztés. Eszméleténél lévő betegnek adjunk cukros ételt vagy italt (cukor, cukros üdítő stb.). Zavart betegnek ne adjunk semmit, de figyeljünk oda rá, eszméletlenség esetén pedig biztosítsuk a szabad légutakat! Hívjunk mentőt!

Lázgörcs

Kisgyermekeknél egy betegség során kialakuló lázas állapot görcsrohamot válthat ki. Erre utaló tünetek: hőemelkedés, láz, kipirult arc, levertség, merev, megfeszült izmok vagy izomrángások, esetleg fennakadhatnak a szemek. Lázgörcs esetén vetkőztessük le a gyermeket, mérjük meg a lázát és kezdjük el a lázcsillapítást! Ha van a gyermeknek megfelelő lázcsillapító gyógyszer, azt lehetőség szerint adjuk be neki, és a test hűtését segítsük hűtőborogatással vagy hűtőfürdővel! Hűtőborogatáshoz bugyoláljuk be a gyermeket langyos vízzel átitatott lepedőbe, majd ha ez átmelegedett, újra nedvesítsük be! Másik hatékony módszer a hűtőfürdő, ehhez fektessük a gyermeket a testének hőmérsékletével megegyező hőmérsékletű vízbe, majd ezt lassan, fokozatosan hűtsük hideg víz hozzáadásával! Olyan esetben, amikor a gyermek nincs magánál, ne hagyjuk magára, biztosítsuk neki a szabad légutakat, és óvjuk (főleg a fejét) a sérülésektől!


Amit a jogosítvány megszerzéséhez tudni kell