Amit a jogosítvány megszerzéséhez tudni kell Elsősegély vizsgafelkészítés Viszgaszabályzat Kezdőlap
Közúti elsősegély vizsga A - B tételei Elsősegély vizsgafeladatok Regisztráció Kapcsolat

6. Vérző sérülések ellátása

A kevésbé súlyos vérzések viszonylag gyakoriak, így valamilyen fogalma mindenkinek van egy seb ellátásáról. Azzal azonban kevesen vannak tisztában, hogy egy erősebb vérzés könnyen végzetes kimenetelű lehet a megfelelő ellátás hiányában. Ebben a cikkben átlépjük a fertőtlenítés és a ragtapasz határait, illetve közelebbről megvizsgálunk néhány traumás sérülést.

A vérzések típusai

A sebzéssel járó sérüléseket fel lehet osztani két csoportra, belső és külső vérzésre. A külső vérzés a hétköznapi értelemben vett sebet jelenti, amikor a vér kilép a testünkből a külvilágba. Belső vérzés folyamán a vér kilép ugyan az erekből, de nem jut ki a külvilágba. A vérzéseket más szempont alapján is fel lehet osztani, mivel testünkben három értípus található és mindegyik sérülése más-más tünettel jár. A hajszáleres vérzés egy gyenge, szivárgó vérzés, kevés mennyiségű vérrel. Amikor egy véna (visszér) sérül meg, általában erős, folyamatos és sötétpiros vérzést tapasztalhatunk. A legsúlyosabb vérzéstípus az artériás (ütőeres) vérzés, melynek során élénkpiros vér távozik az érből, mégpedig a szívverés ütemére pulzálva. Mivel ez utóbbi értípus mélyen helyezkedik el, ennek sérülése szinte mindig együtt jár hajszáleres és vénás vérzéssel is.

Gyenge (hajszáleres) vérzés

Az ilyen típusú vérzések ellátása rendkívül egyszerű. Amennyiben tényleg kifejezetten gyenge a vérzés, a sebet mossuk ki folyó vízzel (ebbe a csoportba tartozik a legtöbb horzsolás is, amiket érdemes alaposan kitisztítani). Ezután következik a fertőtlenítés és a fedőkötés felhelyezése. Kisméretű sebre elég egy ragtapaszt feltenni, de ha szükségesnek találjuk, esetleg mull-lappal és mull-pólyával is bekötözhetjük. Utóbbi esetben tegyünk fertőtlenítőszert a mull-lapra és úgy helyezzük fel a sebre.

Orrvérzés

Az orrból történő vérzésnek több oka is lehet: ütés, orrcsonttörés, túlzott orrfújás, magas vérnyomás, koponyaalapi törés. Ellátásához ültessük le a sérültet enyhén előrehajtott fejjel! Kérjük meg, hogy szorítsa össze magának az orrát alul, a puha résznél. Szükség esetén helyezzünk valamit az orra elé a vér felfogásához, például egy zsebkendőt, kötszert, vagy tálat. Amennyiben a vérzés nem csillapodik, hívjon mentőt!

Erős vérzés

Ebbe a csoportba tartozik a folyamatos vérzéssel járó vénás és a lüktetően távozó ütőeres vérzés, melyeknek ellátása megegyezik. Erős vérzés esetén, amennyiben nem gondoskodunk a vérzés csillapításáról, könnyen életveszélyes állapot alakulhat ki.

Ennek lehetőségére utaló tünetek: sápadt és hideg verejtékes bőr, szapora, majd gyenge légzés, nyugtalanság vagy feltűnő csendesség, szomjúság, gyors és gyenge pulzus, hideg érzet, szédülés, ájulás. Erősen vérző sérült ellátásakor első lépés a nyugalomba helyezés. Ültessük le, vagy súlyosabb esetben fektessük le a sérültet! Amennyiben a sérülés végtagon található, emeljük azt a szív fölé! Gyakoroljunk közvetlen nyomást a sebre kezünkkel (gumikesztyűben!), vagy kötszer birtokában helyezzünk fel nyomókötést! Annak hiányában akár más textíliát is belenyomhatunk a sebbe, a vérzés csillapításának érdekében.

Az artériás nyomópontok elnyomását csak akkor alkalmazzuk, ha tudásunkban biztosak vagyunk és van benne gyakorlatunk! Ilyen nyomópontok találhatóak a felkaron (a kar belső felén, a bicepsz és tricepsz között négy ujjal nyomjuk az ereket a csonthoz), illetve a lábon is (a lágyékhajlatban lévő erekre gyakoroljunk nyomást öklünkkel). A helyes nyomókötés elkészítéséhez helyezzünk steril mull-lapot a sebre, majd a végtagot körbetekerve kezdjük el pólyával erősen rákötözni. A mull-lap rögzítése után tegyünk még kötöző-anyagot (pl.: egy tekercs mull-pólyát) a seb fölé és ezt is rögzítsük erősen!

A kész kötést folyamatosan ellenőrizzük, hogy nem vérzik-e át. Ilyen esetben semmiképp ne vegyük le a korábbi kötést, ehelyett tegyünk rá további kötszert. A nyak sérülése estén nem szabad kötést alkalmazni, mert az elnyomná a sértetlen ereket is, ezáltal károsítva az agyat. Egyszerűen nyomjunk kötszert a sebbe, ügyelve, hogy a nyaknak csak a sérült oldalára irányuljon az erőkifejtés! Amennyiben a sérült elveszti eszméletét, fektessük hanyatt és emeljük fel a lábait (ez a sokkfektetés), majd rendszeresen ellenőrizzük a légzését! Ha a sérült állapota nem javul, a vérzés nem csillapodik, mindenképp hívjunk mentőt!

Belső vérzés

A belső vérzés hátterében állhat traumás sérülés (ütés), illetve belső, szervi elváltozás/betegség is. A vér vagy közvetve (pl.: széklet, hányadék, köhögés) jut ki a külvilágba, vagy egyáltalán nem észlelhető, éppen ezért nehéz a felismerés. A vérzés erősségétől függően kialakulhat sokkos állapot (súlyos vérveszteség), majd akár halál is. Tünetek: hideg verejtékes bőr, sápadtság, eszméletvesztés, szomjúság, hideg érzet, illetve hasi sérüléskor deszka kemény hasfal. Ellátásához fektessük le a sérültet és emeljük fel a lábait! Hívjunk mentőt, próbáljunk meg folyamatosan kommunikálni a beteggel, és gyakran ellenőrizzük az állapotát! Eszméletvesztés esetén biztosítsunk a szabad légutakat!

Agyrázkódás

Agyrázkódás során a koponyában történik vérzés, ami nyom(hat)ja az agyat. Tünetek: fejfájás, pillanatnyi eszméletvesztés, szédülés, hányinger, esetleg hányás, tudatzavar. Az ellátás során fektessük le a sérültet megemelt felsőtesttel és fejjel! Hívjunk mentőt, folyamatosan ellenőrizzük az állapotát, és eszméletvesztés esetén biztosítsunk a szabad légutakat!


Amit a jogosítvány megszerzéséhez tudni kell