Amit a jogosítvány megszerzéséhez tudni kell Elsősegély vizsgafelkészítés Viszgaszabályzat Kezdőlap
Közúti elsősegély vizsga A - B tételei Elsősegély vizsgafeladatok Regisztráció Kapcsolat

5. Újraélesztés

A jogosítvány megszerzése előtti elsősegélyvizsgán biztos, hogy be kell majd mutatni az újraélesztést. De nem ez az egyetlen ok, amiért érdemes erre a témakörre sok figyelmet szánni. Az újraélesztés egy olyan elsősegélynyújtói beavatkozás, ami nagyon sok esetben alapvetően határozza meg a beteg túlélési esélyeit, illetve későbbi életminőségét.

Az újraélesztés célja

Újraélesztést olyan személyen kell végezni, akinek nincs keringése és légzése. Ebből következik, hogy a cél a keringés és a légzés pótlása lesz (a mellkas ütemes lenyomásával és lélegeztetéssel). Ezzel próbáljuk meg elérni, hogy a vérkeringés hiányának ellenére a sérült ne szenvedjen súlyos agyi károsodást. Tehát az elsősegélynyújtó célja nem a beteg szó szerinti „felélesztése”, hanem a túlélési esélyeinek fent tartása.

A hirtelen szívhalált szenvedett beteg „jövője” nagyjából az első 3 percben dől el, így ebből a szempontból a végkifejletbe a kiérkező mentőknek kevesebb beleszólása van, mint a helyszínen tartózkodó laikus elsősegélynyújtónak. Az a személy, akinek nincs légzése, halottnak tekintendő. Ennek köszönhetően az egyetlen igazi hibát újraélesztés során akkor követhetjük el, ha nem teszünk semmit, hiszen egy halott nem halhat meg még jobban.

Az újraélesztés megkezdése előtt

Egy olyan szituációban, ahol előreláthatóan újraélesztésre lesz szükség, gyorsan kell cselekedni. A halott ember túlélési esélyei percenként 10%-kal csökkennek, ezért nincs időnk tétlenkedni! A legelső lépés természetesen ebben az esetben is a biztonságról való meggyőződés lesz, amit gyors betegvizsgálat követ.

Óvatosan közelítsük meg az eszméletlennek tűnő sérültet és hangosan szólítsuk meg, miközben vállainál fogva határozottan megrázzuk. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért, majd nyomban kezdjük meg a légzésvizsgálatot! Tíz másodpercig végezzünk hármas érzékelést, és minimum két légvétel hiányában hívjunk mentőt!

Figyelem! A segítségért való kiáltáskor nem hagyhatjuk magára a beteget, ekkor csak a környezet figyelmét próbáljuk meg felhívni a bajra. Mivel a végső megoldást a mentő fogja jelenteni, a légzésvizsgálat után azonban mindenképp segítséget kell hívni, akár úgy is, hogy a sérültet kis időre magára hagyjuk. Ideális esetben a segélykiáltásunkra valaki oda fog jönni, ilyenkor a mentőhívást rábízhatjuk, ezzel is időt nyerve.

Az alapszintű újraélesztés (BLS – Basic Life Support)

Segélyhívás után fektessük a beteget szilárd felületre és azonnal kezdjük el a mellkas-kompressziókat! A legjobb, ha a mellkas nagyjából csupasz, de amennyiben erre nincs lehetőség, elég annyira levetkőztetni, hogy megtaláljuk a kéz megfelelő helyét és hatékonyan tudjunk komprimálni. Egyik tenyerünket fektessük a másik kézfejünkre és kulcsoljuk össze az ujjainkat! Alsó tenyerünk csuklóhoz közeli párnás részét helyezzük a sérült mellkasára, a középvonal (szegycsont) és a férfi mellbimbók vonalának metszéspontjába.

A nyomás erőssége a beteg életkorától és testalkatától függ. Általában 4-5 cm mélység, vagy a mellkas keresztmetszetének kétharmada a megfelelő. Végezzünk 30 kompressziót, nagyjából 100/perces frekvenciával, ezután következik 2 befújás.

A lélegeztetést végezhetjük szájból szájba vagy szájból orrba is. A lényeg, hogy a sérült fejét mindig hajtsuk hátra, az orrát/száját légmentesen zárjuk körbe az ajkainkkal, és a sérült másik légzőnyílását fogjuk be, nehogy kiáramoljon rajta a befújt levegő! Két befújás között a fejünket fordítsuk oldalra, hogy ne a beteg kilélegzett levegőjét szívjuk be, és egyúttal nézzük is a mellkas süllyedését, ezzel meggyőződve a lélegeztetés hatékonyságáról.

A 30:2-es ciklust alapvetően addig ismételjük, amíg ki nem érkeznek a mentők, de kifáradás, illetve a sérült magához térése esetén hagyjuk abba! Ha több segélynyújtó van jelen, le lehet egymást váltani. Ennek kivitelezéséhez, amíg egyikük befújást végez, a másikunk készüljön fel a mellkas komprimálására, és a második lélegeztetés után ő folytassa az újraélesztést. Amennyiben az élet jeleit vesszük észre, hagyjuk abba az újraélesztést és ellenőrizzük újra a légzést!

Légzés hiányában folytassuk a BLS-t, a légzés visszatérte esetén pedig kezeljük eszméletlenként a sérültet! A legfőbb hibák, amiket elkövethetünk: a sérült puha felületen fekszik; túl mély vagy túl felületes kompresszió; rossz helyen komprimálunk; túl kevés vagy túl sok befújt levegő; gyenge vagy túl erős befújás. Mint látszik, könnyű hibát ejteni, de ne felejtsük el, hogy a legnagyobb és legsúlyosabb hiba a tétlenség!

Félautomata defibrillátor használata (AED – Automated External Defibrillator) Mentőhíváskor lehetőleg kérdezzük meg a diszpécsertől, hogy található-e a közelben félautomata defibrillátor. Amennyiben igen, menjünk el vagy küldjünk el valakit érte! A készüléket egyszerűen csak ki kell nyitni, némelyiket be is kell kapcsolni és ezután az végig mondani fogja a teendőket. Először is csatlakoztatni kell az elektródákat a készülékhez, majd felragasztani őket a mellkasra az eszközön mellékelt ábra szerint (jobb kulcscsont alá, illetve a baloldalra). Ezután a készülék megvizsgálja a beteg szívritmusát, akihez ilyenkor tilos hozzáérni. Amennyiben szükséges az elektromos ütés, akkor az elektromos készülék pontos utasítást fog adni az ütést leadó gomb megnyomására.

Ilyenkor szintén tilos hozzáérni a sérülthez, hiszen rajta keresztül mi is áramütést szenvedhetünk. Mindenkit figyelmeztessünk a veszélyre! Sikeres sokk esetén vizsgáljuk meg a beteg reakciókészségét, illetve légzését, és ha van légzés, de nincs reakció, helyezzük stabil oldalfekvésbe! A sokk leadása után, vagy ha szükségtelen volt a sokkolás, az újraélesztést folytatni kell a készülék utasításai szerint. A defibrillátor mindig maradjon bekapcsolva, elektródáit ne szedjük le! Lehetőség szerint az újraélesztést végezzük folyamatosan, és csak akkor hagyjuk abba, amikor a készülék erre ad utasítást! A defibrillátor működéséről érdemes tudni, hogy nem újraindítja a szívet, hanem leállítja azt, ezáltal esélyt adva az újraindulásra.

Csecsemők és gyermekek újraélesztése

Mivel a csecsemőknél és a gyermekeknél a keringésmegállás hátterében általában nem a szív, hanem a légzés zavara áll, náluk részben eltérő protokollt kell alkalmazni. A légzésvizsgálatig megegyeznek a teendők a felnőtt újraélesztéssel, azonban a keringésmegállás megállapítása után ne hívjunk rögtön mentőt! (Éles helyzetben akkor sem követünk el nagy hibát, ha a felnőtt protokollt alkalmazzuk.) Először végezzünk 5 befújást a gyermeknek.

Csecsemőknél a befújáskor ajkainkkal fedjük le az orrot és a szájat is egyszerre, a fejet pedig csak nagyon enyhén, óvatosan hajtsuk hátra! Amennyiben a befújások után a mellkas nem emelkedik meg, keressünk légúti akadályt!

Az öt befújás után ellenőrizzük ismét a légzést! Légzés hiányában kezdjük el a mellkas komprimálását: gyermekeknél egy kézzel, csecsemőknél két (mutató és középső) ujjal. Kezünket a mellcsont és a mellbimbók vonalának metszéspontjába helyezzük.

Egy percig végezzünk újraélesztést, majd hívjunk mentőt (ha nem egyedül vagyunk, akkor már a légzésvizsgálat után hívassunk mentőt)! A számok itt is változatlanok: 30:2 kompresszió és befújás, 100/perces frekvenciával, nagyjából a mellkas metszetének kétharmadáig.


Amit a jogosítvány megszerzéséhez tudni kell